avus bringás és túrablogja

... úgy kellett már ez a mai montizás, pontosan 40 nap böjt után. Nem mintha annyira hiányom lenne kilométerben, hála a napi szintű hegyi ingázásnak, de azért mégis más montizni hókásás erdei utakon, mint időre munkába érni autók között, ráadásul a decemberben bőven hulló mindenféle csapadék kíséretében. A késői indulás és korai sötétedés miatt természetesen csak a Budai jöhetett szóba, de ráérünk majd Börzsönyözni amikor kitavaszodik. A körülmények ideálisak voltak a hegyen: kellemes fagypont körüli hőmérséklet, a napos helyeken is csak minimális vizenyősség, hókása. A gyalogos túrázók csúszkáltak rajta rendesen, és mi is, amikor le kellett szállni, de a gumiknak nem jelentett - szinte - semmi gondot. A végére korrekt táv és szint jött össze: 49.23 km, 1304 m szinttel párosulva.

Útvonal: Bp. Blaha - Ferenc-hegy - Árpád-kilátó - Határ-nyereg - HHH - Határ-nyereg - Vadaskert - Hűvösvölgy - Kis-Hárs-hegy - Szépjuhászné - János-hegy - Anna-rét - Sasad - Gellért-hegy - Blaha. Képek itt.

Kissé ködös körülmények között, de kellemeset túráztunk Pharaoval, majd a végén palladiummal. Az eredeti terv a pár héttel ezelőtti pilisi túra kilátópontjainak végigjárása lett volna, plusz Kémény-szikla, mínusz Kétágú-hegy. De már a Hosszú-hegyen nyilvánvaló lett, hogy felesleges kilátásra menni, ezért kevertünk az útvonalba egy kis Visegrádit is.

A tegnapi Bp-környéki eső miatt nem mertem Börzsönyt kockáztatni, noha utólag úgy tűnik, akár lehetett volna az is. Most viszont cseppet sem bántam, helyette egy Visegrádit mentünk palladium kollégával, az útvonalra fűzve - elég eszelős ötletként - a Vadálló-köveket.

Ritkán történik meg az, hogy egy túra csak a Pilisről szóljon. Általában csak átutazni szoktam rajta, útban a visegrádi-hegyság felé, esetleg onnan hazafelé. Ma viszont a kizárólagosan pilisi útvonal kiválasztásával lehetőségem volt olyan helyekre is eljutni, ahol eddig nem jártam.

A börzsönyi kék egy alternatív kéktúra a Börzsönyben. Meglátogat néhány olyan nevezetes látnivalót, amit az országos kék nem érint. Nagyjából ezt a jelzést terveztük végigjárni egy Bikemag-fórum keretében szervezett túrán, ami kicsit eltévedősen sikerült.

Három hete BEAC Maxi, két hete 24-órás verseny, múlt héten elmaradt Holló-kő, megérdemelt pihenő is hideg - nagyon ideje volt végre egy jó túrázásnak.

MEGVAN :).

Nem olyan egyszerűen, ahogy elképzeltem, de megvan. Inkább rajtam kívül álló okok tették nehézzé, de ha még egyszer elindulok, rutinos leszek, hogyan szarjam le ezeket az okokat.

A mai börzsönyi várnéző túránk palladiummal kicsit kurtább lett a tervezettnél, de azért 50 m híján 2k szint így is összejött. Előzményként annyi, hogy tegnap este egy bazi nagy szerb lagzin vettem részt, onnan hajnal 3-kor kerültem ágyba, szóval a reggeli ébredés több, mint kérdéses volt. De azért sikerült, 9:50-kor minden bringa a csomagtartóban volt, 10:50-kor pedig menetkészen vártak ránk Magyarkúton, hogy megigyuk az ébresztő kávénkat.

A biztonság kedvéért mára is vettem ki szabadságot, de mivel kedden befejeztem a BEAC-bejárást, ezért ma belefért egy kis országútizás. Partnerem ebben Bady volt, illetve Carbondani is igérte magát, de ő végülis eltűnt. Mivel a hétköznapi kivezetőutas forgalomból nem kértünk, ezért vonatozással kezdtük, Vácig. Innen felmásztunk a sejcei kőbányáig (remek minőségű út, nagyon szép kilátással), majd már jóval gyengébb minőségű úton legurultunk a 2-es főútig. Itt mentünk felfelé pár kilométert, nagyon szép szakaszon, de a kamionokat nem élveztem. Végül lekanyarodtunk Nógrád felé.

Mára szabit vettem ki, és végigtekertem a BEAC börzsönyi szakaszát is. Sikerült elég sokat töketlenkedni, olyan helyen is jelzést véteni, ahol pedig volt, de volt, ahol rendesen kutatni kellett a jelek után.