Tavaly október után ismét a Serrenőkkel tartottam, egy Nagy-Szénás-látogató körre. Bár a heti hóesés után erősen pesszimista voltam a terep tekerhetőségét illetően, a reggeli jó idő meggyőzött, hogy előhozzam az Epicet az erkélyről.
A 10 órai margit hídi találkozóra tekerve meglepve tapasztaltam, hogy 0 km/h-t mutat a VDO. Ezt a küllőmágnes hiánya okozta, de ekkor még fogalmam sem volt, hová tűnhetett. A hídnál sokan, nem is számoltam össze, hányan gyülekeztünk, és minimális késéssel Rózsadomb utcái közé vetettük magunkat.
A Ferenc-hegyen már kellemetlen sár szomorított, innentől kezdve nyilvánvaló lett, mi vár ránk a továbbiakban.Az Árpád-kilátó környékén ugyanez, a HHH-ra tekerve (azaz tolva) pedig tapadós hóréteggel harcoltunk.
A Rekettyés ezúttal nyitva volt, jól megérdemelt, hosszú pihenőt tartottunk itt. A pihi végén az erdei egynyomtávoson lecsúszkáltunk a vitorlázó mellé, ez mindemellett egy élvezetes szakasz volt. Itt Zoli és Zé társaságában a hazaút mellett döntöttünk, a többiek kitartása/mazochizmusa előtt meghajolok :).
Hazaérve megtaláltam a küllőmágnest is, az országúti bringán, így az Epic kapott egy másikat.
Utolsó kommentek