Utolsó kommentek

  • Flankerr: Jó újra olvasni téged. Szép a táj, de a Lambo se kutya..:D (2012.05.02. 22:33) Schneeberg, Klosterwappen (2076 m)
  • Flankerr: Egyik kollégám ezt vállalta be: ambringa.blogspot.com/2011/09/csucstamadas.html Igaz, végig orszá... (2011.09.26. 21:55) BEAC Maxi '11
  • Samorost: Mi sem értettük ám, hogyhogy nem értél minket utol. Először Nagymaroson vártuk, hogy talán befutsz... (2011.09.11. 13:29) BEAC Maxi '11
  • avus: A nyomorék jobban fedné a valóságot :) (2011.09.11. 12:44) BEAC Maxi '11
  • Utolsó 20

Bringás és túrázós oldalak

BEAC Maxi '11

2011. szeptember 11. 01:42 | avus

Régi vágyam nem teljesült ma, azaz napfénynél beérni a BEAC Maxi végén. Igaz, az idei év sok kihagyása miatt ezt nem is mára terveztem, így egy másik vágyam előtt nyílt meg az út: beszélgetős, társasági, nem (nagyon) rohanós BEAC-on részt venni. Ez sem sikerült.

A Serrenők BEAC-alakulatához csatlakozni jó ötletnek tűnt, erős, de nem szívkiköpő tempó, jó társaság. Terv szerint vonattal oda is értem Magyarkútra 8 óra körül, és nem kellett már elrajtolt Serrenőket üldöznöm se (nem is lett volna jó ómen, lásd ápr. 23), ugyanis Pepe késlekedése miatt még senki sem indult útnak. De ő is gyorsan beért, és hamarosan el is indultunk, jókora létszámban. Nógrádra, majd Csóványosra még próbálgattam a szárnyaimat, ugyanis fogalmam sem volt, hogy erőnlétileg hányadán állok. Komoly tekerésem hónapok óta nem volt, az osztrák montizások egyrészt sok szintet sem tartalmaztak, másrészt aszfalton és dózereken zajlottak, a Großglockner út pedig a 3400 m  szintje ellenére is megvolt cakkpakk, ácsorgással együtt 6:45 óra alatt, szóval nem BEAC-nehézség. Sasihoz, és az úthoz sem tudtam viszonyítani, mert Sasival nem tekertem régóta, a Großglockner úton meg egyáltalán.

A csóványosi főpróba jól sikerült ugyan, de utána az előadás már rosszul: éreztem rendesen a kihagyást, ugyanazok a kaptatók nagyon nem úgy mentek, mint máskor. De ezzel nem is lett volna gond, az azzal kezdődött, hogy a csóványosi várakozás során alig ettem, majd a többiek bedobták, hogy várakozzunk inkább a Nagy-Hideg-hegyen. Dani ki is mondta a varázsigét (kávé), én pedig megvadult zombiként indultam utánuk, és áttekertünk a Nagy-Hidegre. A táskám pedig Csóványoson maradt, a padon...

Ez az apró momentum hazavágta az egész napot. Csóványos és a Nagy-Hideg között csupán 74 m lenne a szintkülönbség, de persze nem ennyi. Ilyen irányban tekerhetetlen (de tolni is kihívás) kaptatók, összesen 300 m feletti szint (oda-vissza, a Garmin szerint, ennek zöme oda) várt rám. Ráadásul pont az volt a terv, hogy az NHH-n eszek, így Csóváyosra nagy nehezen visszajutva teljesen eléheztem, a táskám megtalálása után percekig tömnöm kellett magam az elájulás határán.

Ezzel behozhatatlan hátrányba kerültem, a többiek által elkapott 14:00-s komp közelébe sem voltam, és a térdem már fájt Nagymarosra érve a sok tolás miatt. Azt viszont kis pozitívumként értékeltem, hogy emellett esés nélkül megvolt az Inóci-vágás, és nem repültem el egy hegyoldalon se.

Átkompozva folytatódott térdpara, a Fellegvárig szinte végig toltam, majd a barát-halmi tolócska sem jött jól. Ezután normalizálódott a helyzet, kevesebb lett a tolás, térdfájás is csendesedett, én pedig azt terveztem, hogy optimista forgatókönyv szerint Pilisszentlászlón, reális szerint pedig Dobogókőn beérem a társaságot. Egyikből sem lett semmi, hovatovább a célig sem, és ez nagyon frusztrált.

Lajosforrás előtt megálltam felapplikálni a fejlámpát. Remekül sikerült, 3 db gumival sziklaszilárdan megállt, a szöge pedig bármi machinálás nélkül is tökéletes volt. A fénye pedig pazar. Lajosforrás után, majd Csobánka mellett elkezdtem beérni az egy órával korábbi komposokat, de sajnos Pepééknek továbbra sem volt se híre, se hamva.  Az ellenőrzőpontoknál mindig összevissza számokat mondtak az előttem lévő bringásokról.

A Kevély-nyeregbe menet jött az újabb feketeleves. Az addig fényárt biztosító fejlámpa elsötétült. Ez állítólag védelmi mechanizmus az akksi védelmében. Nem először csinál ilyet, de mivel most csúrig töltöttem előtte, és nem ment két órát sem (ráadásul emelkedőkön a kis tempó miatt kis fokozaton) így nem értettem a dolgot. Egyedül maradtam a tuningolt Cateye 510-esemmel, ami jól helyt állt, de a fejlámpához képest nagy visszalépés volt: a jelzéseket már nem nagyon láttam vele. Sikerült is egy bizarr eltévedést produkálni a Köves-bérc előtt, bár kisebb eltévedéseim nappal, és fényárban is voltak.

Az utolsó bonbon a hűvösvölgyi céltól 700 méterre, az aszfaltra kiéréskor jött: valami hihetetlen hirtelen rám törő eléhezés. Le kellett ülnöm, és 10 percig feküdnöm, majd megenni a nálam lévő almát és szőlőcukrot. Beérve a célba rávetettem magam a nem túl ízletes tésztára, de igazából ott bármit megettem volna, ami sós.

Az egyetlen pozitívum (mármint a teljesítés mellett), itthon fogadott, amikor megnéztem a Garmin Connect szintadatát: a sok "színezés" 130 km-re tolta a távot (mondjuk ezt a bringán is tudtam, és ebben benne van a Verőce-Magyarkút és a hazatekerés is, ennyit pluszban nem kolbászoltam), a szintet pedig 4384 méterre. Ez utóbbit viszont csak itthon tudtam meg, 1599-re érve (az Inóci-vágás előtt) ugyanis a Garmin úgy döntött, hogy az aktuális magasságot továbbra is pontosan méri, de ezeket nem összegzi.

Bizonyítást nyert tehát az a tétel, ami a Serrenős mezre van írva, és amit a KK-s túrákon is gyakran hangoztattam: Innen már csak lejt.

Táv: 129.79 km
Szint: 4384 m
Track: http://connect.garmin.com/activity/113346682

A térdem pedig újfent tropa...
 

4 komment

Címkék: börzsöny visegrádi hegység pilis budai hegység mtb beac maxi specialized epic

A bejegyzés trackback címe:

https://avus.blog.hu/api/trackback/id/tr873217130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Flankerr 2011.09.11. 08:00:40

kemény vagy, de nagyon

avus · http://avus.blog.hu 2011.09.11. 12:44:39

A nyomorék jobban fedné a valóságot :)

Samorost · http://samorost.blog.hu 2011.09.11. 13:29:13

Mi sem értettük ám, hogyhogy nem értél minket utol. Először Nagymaroson vártuk, hogy talán befutsz, aztán a félórás kisrigói sziesztánál is lestük ki fut be. Azt hittük megmorcosodtál és feldobtad. De szerencsére nem. :) És a közel 4400 m szint több, mint durva. Szép volt!

Flankerr 2011.09.26. 21:55:51

Egyik kollégám ezt vállalta be: ambringa.blogspot.com/2011/09/csucstamadas.html

Igaz, végig országúton, mondjuk a fekvő bicikli gondolom kevésbé alkalmas terepezésre..:)
süti beállítások módosítása