Utolsó kommentek

  • Flankerr: Jó újra olvasni téged. Szép a táj, de a Lambo se kutya..:D (2012.05.02. 22:33) Schneeberg, Klosterwappen (2076 m)
  • Flankerr: Egyik kollégám ezt vállalta be: ambringa.blogspot.com/2011/09/csucstamadas.html Igaz, végig orszá... (2011.09.26. 21:55) BEAC Maxi '11
  • Samorost: Mi sem értettük ám, hogyhogy nem értél minket utol. Először Nagymaroson vártuk, hogy talán befutsz... (2011.09.11. 13:29) BEAC Maxi '11
  • avus: A nyomorék jobban fedné a valóságot :) (2011.09.11. 12:44) BEAC Maxi '11
  • Utolsó 20

Bringás és túrázós oldalak

Budai Serrenő-túra

2010. november 6. 18:39 | avus

Ma abszolváltam a heti Budai-hegység trilógia harmadik részét is, amely során a szerdai túrám nagy részét jártuk végig egy Serrenő-túra keretében. Sőt, annál többet is. Hétfőn a sötét, szerdán az eső szólt kicsit közbe, de a mai nap tökéletesen sikerült.

Az időjárás olyannyira, hogy reggel 9-kor, várakozás közben szinte égetett a nap. 9:25-kor kiderült, hogy nem érdemes tovább várnunk, ugyanis Kurucz Gabi elvétette a hidat, és éppen az UVH-nál járnak, így egy hármashatárhegyi találkozóban maradtunk. Hatan indultunk neki az Amfiteátrumtól, és a K+ jelzésen az erdőbe vetettük magunkat. A Remetehegyi utcához érve ideiglenesen elhagytuk a jelzést, a lépcsős szakaszt a jó meredek, hangulatcsináló Nyereg utcában kerültük.

A HHH-t bg_ elvesztése, majd előkerülése, és egy kis Z+ intermezzo után jelzetlen erdei ösvényen közelítettük meg, amely pont a siklóernyő starthelynél kötött ki. Itt 5-10 percig időztünk, utána áttekertünk a csúcshoz, ahol újabb 5-10 perc múlva megjelent Gabi és Panna is, akik lényegében toronyiránt feltolták a Z+ meredek szakaszán.

Innentől kezdve Solymárig pontosan a szerdai útvonalamon haladtunk. A Kálvária-hegyről lejövet Panna begyűjtött egy defektet, amely a mai nap egyetlen dekektje volt. Solymáron tartottunk egy gyors boltlátogatást, ami után nem a szerdai szerpentinen, hanem a jóval konszolidáltabb zöldön pörgettünk fel az Alsó-Zsíros hegyre, ahol letudtunk egy újabb kajapihenőt.

Ezután az Antónia-árkon le, a Hosszú-árkon fel, majd amikor elértük a kéket, nem felfelé, mint én szerdán, hanem lefelé, Piliscsaba felé gurultunk. Ezt a szakaszt imádom ugyanis, szerdán is csak későn vettem észre, hogy a nekem jó kék lefelé ment volna. Ezután jelzetlen dózeren evickéltünk át arra az útra, amelyen már szerdán is mentem.

Elérve a Budai-hegység nyugati végét, Jandi színezett bele egy kicsit az útvonaltervbe, javasolta ugyanis, hogy nézzünk fel az imponálóan előttünk magasodó Meszes-hegyre. Magam sosem hallottam róla, jelzett út sem megy rá, de alulról elnézve a csupasz tetejét, könnyen elhittem, hogy nagyon szép róla a kilátás. És mivel maga a csúcs csak egy kis kerülő, az oda vezető dózer meg végülis párhuzamosan halad a fent futó sárgával, ugyanoda is visz, ugyanannyi szinttel, kicsi noszogatás után mindenki bólintott az ötletre.

Az elágazásnál Zsozsó és bg_ letáboroztak, csak Jandi, Ködmön, Dani és én mentünk "fel" (pontosabban ettől a ponttól számítva már le) a hegyre, ahonnan valóban gyönyörű, >270 fokos körpanoráma fogadott. Első ámulatomban máris a Budai legszebb kilátópontjának tituláltam, némileg megfeledkezve pl. az Alsó-Zsíros-hegyről, de ennek ellenére a látvány szenzációs volt. A Pilis-tetőtől kezdve a Pilis nyugati csúcsain, majd a Getén át az egész Gerecse belátható volt, attól délre még talán a Vértes is, de azokat a puklikat már nem tudtam egyértelműen azonosítani. Eddig a Budainak ezt a részét csak azért szerettem, mert vonzott az erdő kihaltsága, ami erős kontrasztban áll a Nagykovácsitól keletre eső szakaszokkal összevetve. Most már itt van ez a gyöngyszem is.

Visszatérve az elágazáshoz már mindenki beért, mefmásztuk az utolsó emelkedőt is a sárgáig, majd beviharzottunk Nagykovácsira, ahol a Kovács-cukrászdában töltöttünk 20 percet. Személy szerint két sütit is elpakoltam, capuccinóval leöblítve.

Zsozsó, bg_ és Dani innen aszfalton gurultak be Bp-re, a többiek, mivel a sötétedésnek esélyt sem akartunk adni, a kéken tettük ugyanezt. Ma, eső nélkül, a lemenő napsütés fényében mindez örömbringázás volt a végére.

Nagy-rétre érve a többiek megrettentek az utolsó meglepimtől, a Fazekas-hegyre vivő meredek aszfaltostól, ők inkább a kéken folytatták. Hűvösvölgytől már újra együtt, a bringás dózeren gurultunk be a városba. Fél 5 körül járt ekkor, a villogókat elég volt csak ekkor bekapcsolni.

5 előtt értem haza, bruttó 7 és fél óra alatt jártuk meg a túrát. Ezalatt 67.65 km távot, és 1721 m szintet tettem meg, amivel 99 ezer közelébe került az éves össz-szintszámlálóm. Útvonal: Óbuda, Amfiteátrum - HHH - Virágos-nyereg - Kálvária-hegy - Solymár - Alsó-Zsíros-hegy - Antónia-árok - Hosszú-árok - Mária-völgy - Meszes-hegy - Nagykovácsi - Zsíroshegyalja - Budaliget - Fazekas-hegy - Hűvösvölgy - Moszkva-tér - Blaha.

Szólj hozzá!

Címkék: budai hegység mtb specialized epic

A bejegyzés trackback címe:

https://avus.blog.hu/api/trackback/id/tr252428941

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása