Utolsó kommentek

  • Flankerr: Jó újra olvasni téged. Szép a táj, de a Lambo se kutya..:D (2012.05.02. 22:33) Schneeberg, Klosterwappen (2076 m)
  • Flankerr: Egyik kollégám ezt vállalta be: ambringa.blogspot.com/2011/09/csucstamadas.html Igaz, végig orszá... (2011.09.26. 21:55) BEAC Maxi '11
  • Samorost: Mi sem értettük ám, hogyhogy nem értél minket utol. Először Nagymaroson vártuk, hogy talán befutsz... (2011.09.11. 13:29) BEAC Maxi '11
  • avus: A nyomorék jobban fedné a valóságot :) (2011.09.11. 12:44) BEAC Maxi '11
  • Utolsó 20

Bringás és túrázós oldalak

Nyaralás '11 - Neukirchen, Ausztria (teil 2)

2011. augusztus 5. 00:38 | avus

A Großglockner-út megmászása után, vasárnap reggel napsütésre ébredtünk. Mondhatni Sasiék legnagyobb boldogságára, ugyanis számukra ezen a napon ért véget az ausztriai hároméjszakás kaland, ők a kellemes napsütést már csak a hazaúton élvezhették. Persze nem kell mindjárt kánikulára gondolni, a hőmérséklet olyan 20-22 °C lehetett, de ezen a napon végre nem esett az eső, és a napot is elég gyakran láttuk.

Gerlos Alpenstraße, Krimml-vízesés

Miután a hazaindulókat, és velük együtt az országútimat elbúcsúztattuk, elkezdtük tervezni az aznapi programot. Nem elleneztem egy relatíve nyugisabb kört az előző napi etap után, így a közeli Krimml-vízesés meglátogatása mellett döntöttünk, megspékelve egy duzzasztott tóval, és a Gerlos Alpenstraßéval.

Szintet spórolandó, egy, a szállás közelében elhaladó gyalogos ösvénnyel kezdtünk, így nem kellett legurulni Neukirchenbe, majd újra mászni. Ez viszont rossz döntésnek bizonyult, a 2-3 km-es- szakasz nagy részén toltuk, óriási öröm volt, amikor végre kiértünk a dózerútra.

Onnan legurulva aszfaltozás következett, mászással, aminek során Bori inkább úgy döntött, visszagurul, és egyből megcélozza Krimmlt. Pharaoval és Lukival hármasban folytattuk, egészen kb 1500 m-ig, ami után meg is érkeztünk a kiszemelt tóhoz.

A tó neve mellékes, Gerlostól keletre, egy a rengeteg alpesi duzzasztott tó közül, 50-100 m mélységgel, jó hideg vízzel. Nem álltam meg ugyanis, hogy térdig bele ne menjek, az ilyesmi mindig is perverzióm volt. Ehhez persze nem kellett túl messzire belegázolni, de hát ilyenek ezek a felduzzasztott völgytavak. Az nyilvánvaló volt, hogy nem fürdőzésre használják, a part és a meder kellemetlenül köves volt.

A pancsi után pihentünk, majd nekiindultunk az autók számára fizetős Gerlos Alpenstraßének, amelyen ebből az irányból mindössze egy százast kellett már csak másznunk, ami után fergeteges, szerpentines legurulás következett egészen a Krimml Wasserwelt bejáratáig. Bori eddig feltérképezte a környéket, a bejáratnál találtunk egymásra.

A Krimml-vízesés nem egy vízesés, hanem egy vízesésrendszer, de mivel délután 5 körül járt az idő, mi csak egy kis részét néztük meg, igaz, Lukival egészen közelről. Cserébe csurom vizes lettem, és csucsogtunk a sárban. A bámészkodás után még lemostam magam a patakban, majd visszagurultunk a két faluval odébb elhelyezkedő Neukirchenbe.

Az pedig már úgy tűnik ausztriai sajátosság, hogy a Garmin Connect korrigálva sokkal nagyobb szintet mutat, mint korrigálatlanul. Magyarországon ennek pont ellenkezőjét tapasztaltam. Számszerűleg 1642 métert 1414 helyett. Ki érti ezeket a kütyüket?

Kaprun, Kitzsteinhorn

Hétfő, az utolsó teljes nap, bringázás nélkül telt, ugyanis azt a célt tűztem ki magam elé, hogy bármi módon, de 3000 méter fölé akarok menni. A térképet böngészve ezt 50 km-rel odébb, Kaprunban találtuk legkivitelezhetőbbnek. 22 euróért ugyanis három felvonó egészen a Kitzsteinhorn-csúcs alá, 3029 méterig felvitt. Habár a reggeli webkamera ködöt mutatott, de lent szikrázott a napsütés, bíztunk abban, hogy mire odaérünk, fent is eloszlik a felhőzet.

Hiába. Az első felvonó (Gletscherjet 1) végállomásánál, 2000 méteren, még sütött a nap, a klíma is megfelelt a rövidnadrághoz, de a második felvonó (Gletscherjet 2) tetején, 2500 méteren már köd fogadott. Nagyon hideg éppen itt sem volt, de maradni sem volt értelme, így gyorsan átszálltunk az éppen induló Gipfelbahnra, ami egészen 3029 méterig repített bennünket, a 3203 méter magas Kitzsteinhorn csúcsa alá.

Itt már viszont hóhelyzet volt, még sűrűbb köddel, 2-3 fokos hőmérséklettel. Neki is álltam feljebb öltözködni, majd végigjártuk a létesítmény összes kilátópontját, kiállítását, miegymását. Sajnos nagy kilátásban nem volt részünk, 1-1 percekre kisütött a nap, oszlott a köd, hogy aztán két perc múlva újra tejbe burkolózzon a táj.

2500-ra visszatérve már feloszlott a köd, ott már legalább lefelé láttunk valamit, Kaprunba leérve pedig újra verőfényes napsütésben, és 24 fokban volt részünk. A 3000 feletti magasság megvolt, de maradt bőven hiányérzetem.

Hazaút

Kedd reggel mi is búcsút vettünk Ausztriától. Pont a legjobbkor. Bár már két napja elviselhető volt az idő, nem esett eső, azért a kapruni kirándulást még nagyon el tudta cseszni a köd. Kedd reggel a szállástól is tisztán kivehető volt a Großvenediger, de a slusszpoén Kaprun mellett fogadott. Az útról kristálytisztán látszott a Kitzsteinhorn csúcsa, alig volt felhő az égen. Cseppet sem voltam mérges.

Ezzel együtt is fantasztikus élmény volt az Alpokban eltöltött 10 nap, ezért nem kérdés, bármikor szívesen visszajövök. Mondjuk jövőre :).

1 komment

Címkék: ausztria mtb specialized epic

A bejegyzés trackback címe:

http://avus.blog.hu/api/trackback/id/tr983126932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Flankerr 2011.08.05. 05:57:51

Gletscherjet: milyen szerények ezek a labancok az elnevezésekkel..:)
Az Alpokkal meg úgy fogsz járni mint én Balatonfüreddel: 3 év alatt harmadszor..:)