Miután megolvadt a hó, és felszáradóban a locspocs, ideje volt idén is megmozdulni. Kémeim jelentették, hogy a Pilisben azért még jelen van a nyálka, útvonalat sem volt kedvem tervezgetni, így kinéztem egy kört a János-hegy körül, és hajrá. A terv 1500-2000 m volt szintben, illetve egy erőfelmérés is.

A körre a Városmajor utcában csatlakoztam rá, első ízben még negatív forgásirányban (vagyis órajárás szerint). Szintben nagyjából 550 méter, és terv szerint egy óra alatt megjárható. Az első kör során, a János-hegyről leérve azonban konstatáltam, hogy nem jó, hogy a tükörsima Istenhegyin, ráadásul buszok kipufogógázában pörgetek fel 16-tal, míg a minősíthetetlenül szar Jánoshegyin zúzok (zúznék) le, ha a minőség engedné. Fordítani kellett, de mivel egyirányú utakat is tartalmazott az útvonal, újra is kellett tervezni.

A korrekció után a teljesen élvezhető minőségű Diós-árkon gurultam le, majd a Kútvölgyi/Béla király/Zugligeti/Árnyas/Budakeszi/Jánoshegyi útvonalon fel. A körök száma nem volt előre megszabva, mint tavaly a Kékesen, de olyan 4-5 volt tervezve. Ráadásul ide nem kellett vonatozni, és maga a kör sem volt olyan monoton, mint a Mátraháza-Kékestető-Mátraháza szakaszok.

A negyedik kör kiegészült még egy kávézással Nagykovácsiban, így kicsit nőtt hosszban és távban is.

A végére, ha ki nem is készültem, de elég volt. Ezt jól példázza, hogy ha eljutok 3k közelébe, csakazértis megmászom hazafelé a Gellértet. Ma inkább megelégedtem 134 km-rel és 2947 m szinttel, elég volt az :). Bár a Garmin Connect kicsit nagyvonalúbb, ő 3234 m-t ad a körre, de még korrigálva is 3066-ot.

Apropó, Garmin. Kezd a tököm telelenni tőle. Dec. 28-án az össz-szintszámláló sztájkolt, miközben a kütyü a magasságokat kb jól kijelezte. Azóta átesett egy szoftverfrissítésen. Ma, egészen a 4. körig, a Nagykovácsiban megejtett kávézásig hibátlanul működött. Szinte kéz a kézben mért a VDO-val, valami 40 m volt a különbség kb 2100 mászott méter után, és a magasságot is 7-8 m különbséggel mutatták. Amikor kijöttem a cukrászdából, a VDO 70 méterrel magasabban volt, mint a Garmin. WTF? Ekkor még nem tudtam, ki a hülye, a János-hegyre érve kiderült, hogy a Garmin. Igaz, ekkor már csak 30 méter volt a magasságkülönbség... Szóval érik egy szerviz sajnos.

És egy negyedik bringa is. A jelenleg anyumnál sorsára váró, kissé megkopasztott Mata bringa megörölni a Pelizzoli jelenlegi négyszöges C. Record hajtóművét (a Pelizzolira pedig ultratorkos Record hajtómű kerül), koskormányt kap a mostani egyenes helyett, és sárvédőket. Egyrészt beugróként funkcionál majd, ha a városi kiesne, másrészt idén luxus lenne, ha az esős hétvégéken otthon kuksolnék, a városi egysebivel meg azért nem lehet messzire nyújtózni...

Képek a mai túráról sajnos nincsenek. Vettem ugyanis fehér hátlapot a telóra, kívül le is vettem a kamerát védő fóliát, de belül elfelejtettem. Ez a fólia pedig igencsak lerontotta a képek minőségét.

Ma ezért csak tracklog van.