Utolsó kommentek

  • Flankerr: Jó újra olvasni téged. Szép a táj, de a Lambo se kutya..:D (2012.05.02. 22:33) Schneeberg, Klosterwappen (2076 m)
  • Flankerr: Egyik kollégám ezt vállalta be: ambringa.blogspot.com/2011/09/csucstamadas.html Igaz, végig orszá... (2011.09.26. 21:55) BEAC Maxi '11
  • Samorost: Mi sem értettük ám, hogyhogy nem értél minket utol. Először Nagymaroson vártuk, hogy talán befutsz... (2011.09.11. 13:29) BEAC Maxi '11
  • avus: A nyomorék jobban fedné a valóságot :) (2011.09.11. 12:44) BEAC Maxi '11
  • Utolsó 20

Bringás és túrázós oldalak

Megvan a 3xx/3xxx

2010. augusztus 20. 23:43 | avus

Augusztus 20 környékére tavaly is sikerült összehozni egy őrült túrát, a Nati emléktúra kis kiegészítésével. Az akkor montival 150 km és 3550 m szint lett. A hagyomány kötelezett, csak idén az országútit vittem ki.

Az útvonal adott volt: pár hete a Gruppettósokkal mentem volna ugyanerre (azaz egy órával utánuk, mert eszelősen korán szeretnek kelni), de aztán - talán a hőség miatt - ez elmaradt. Kicsit kozmetikáztam az útvonalon, azzal a célzattal, hogy távban 300, szintben pedig 3000 fölé menjen.

A reggel 7-es vonattal kigurultam Gödöllőra, ahol kis kóválygás után - nyitva lévő kajáldát kerestem, de végül a magammal vitt Győri Jó Reggelt lett a reggeli - 7:50 körül sikerült elindulni. Aszódig többnyire kellemesen lejtett, onnan viszont - egyelőre light formában - elkezdődött a fel-le csikicsuki. A cserháti szakasznak Szurdokpüspökinél lett vége, onnan hasonló hullámzással folytatódott az út a Mátra lábainál. Kisnánán - 90 km után - álltam meg először (nem számítva egy kútnál történő gyors tankolást), itt egy nyitva lévő kultúrált büfé mirelit (amúgy jó) pizzáját, és kiváló jegeskávéját fogyasztottam el jó ízzel. Tuti volt az időzítés, kellett már valami rendes kaja, a zselék egész napra nem nyújtanak megoldást.

Fél 1 körül befutottam Egerbe, ami a túra visszafordító pontja volt. A felénél persze nem jártam, mert innen kezdődött csak a móka, eddig csak hullámzás volt. Pontosabban nem is innen, valójában Recsk/Parád környékétől, addig a 24-es út is meglepően sokat lejtett, alaptalan volt a 30 km hosszú, 2%-osan emelkedő úttól való félelmem.

Ezen a szakaszon azonban elkezdett csikarni a gyomrom, és bár az erőmet nem befolyásolta, a hangulatomat azért alapvetően rontotta. 3 körül, tervezett időben érkeztem Mátraházára. A Kékes-mászás jól sikerült, felérve pedig elkezdtem a már két órája fájó hasam vizsgálatát. Kiderült, nem az emészésem ment félre, hanem a májam szúr. Amit pedig 4 db szőlőcukorral, 1 perc alatt eltüntettem. Vertem is a fejem, hogy erre csak itt jöttem rá.

Ekkor már 2200 körül jártam szintben, távban közelítettem a 200-hoz, de mivel megjött a kedvem, gyors legurulás után Mátraházán visszafordultam, és megmásztam újra a Kékest, mondván, jól mutat majd a szintrajzon, és 3k-s tervnek is jót tesz. Egyedül a Garmin nem élvezte a dolgot, hangos pittyegéssel folyamatosan azt követelte, hogy tegyek egy U-fordulót, ez nem része a tervnek. A második legurulásnál azt hittem, megnyugszik a lelke, erre akkor azt követelte, hogy forduljak vissza, felfelé... A kompromisszumos megoldás pedig az lett, hogy kikapcsoltam a navigációt, majd újra be, erre újra elkezdte mutatni az utat, ahogy kell.

Galyatetőn megejtettem második pihenőmet, egy hamburger és egy jegeskávé bánta. Itt 2800 volt a szint, Pásztóra legurulva pedig a táv is átlépett a 200-as határon, egészen pontosan 220-on állt. Itt elnézegettem, mi vár még rám, milyen útvonalat kreáltam magamnak a Mapsource-szal. Gödöllő innen légvonalban durván 40-50 km, de egyrészt nem vezet Pásztóról Gödöllőre egyenes út, másrészt az útvonaltervezésnél nyilván figyelembe vettem, hogy meglegyen a 300. Ez alsó hangon is 80 km, úgy, hogy ekkor 18:30-at mutatott az óra. Nem estem kétségbe, sejtettem, hogy a "késői" indulás, meg a nagy szint miatt ebből éjszakázás lesz, hoztam is magammal alkalmas lámpákat.

Cserháthalápig azonban, persze a kedvenc Cserhátszentiván-Herencsény útvonalon, még lámpa nélkül haladtam. Ekkorra már viszont beszürkült, ami a lehető legrosszabb állapot: szabad szemmel már nem látok, a lámpa meg még nem érvényesül.

Aszód felé kanyarodtam, és ekkor jött a felismerés: 4 db relatíve új, de noname alkáli elem volt a led-tuningolt lámpában, vajon azok mennyit bírnak nagy fényerőnél... A para odáig fajult, hogy mászásokkor, ami volt bőven, de lassú tempóval, csak a kis fokozatot használtam, településeken belül teljesen lekapcsoltam, és csak a felgyorsulásoknál használtam a nagy fényerőt. Ez jelentősen rontotta az élvezetet, a gyors tempó is 25 volt, olyan helyeken, ahol lehetett volna 40-50-ig ereszteni. Viszont nem akartam vaksötétben defektet szerelni, és még kevésbé a semmi közepén bukni.

Szerencsére ezen a szakaszon már nem volt olyan rémes az út, egyedül Acsa és Püspökhatvan között anyáztam. Ahogy csorogtram egyre délebbre, úgy lett egyre jobb a kedvem, úgy lett egyre jobb is az út, és egyre több az erőm. A 3000 szint már régen, még napfénynél megvolt (egészen pontosan Cserhátszentiván környékén), a 300 km-t pedig valahol itt értem el. Veresegyház felé egy jobbos után még jókora emelkedők próbálták kedvemet szegni, sikertelenül. 2006-ban jártam pontosan ugyanezen az útvonalon két Gruppettóssal, egy 170 km-es és kb 1700 szintes túra során, ami ugyancsak Veresegyházon ért véget, és itt halott voltam. Változnak az idők :).

Veresegyházon megtanultam, hogy milyen fenséges étel a MOL-kút hűtőjéből kibányászott mirelit szendvics, konkrétan az életkedvemet hozta vissza. Gödöllőig még 6 km volt vissza, de a 3-as úton nem akartam betekerni. A szembe jövő, elvakító autókból még a korábbi kihalt szakaszokon is bőven elegem lett, nyilván a hármason még többen lettek volna. A kis utakon sem volt kedvem Bp-re betekerni, ezért Veresegyház lett a végpont, onnan vonatoztam haza.

Majdnem tökéletesre sikerült a túra tehát. Görcsökről, eléhezésekről, műszaki hibákról nem véletlenül nem tettem említést, ugyanis nem voltak. Jó volt az erőnlét, mindig pont jókor ettem "rendes" kaját. Egyedül a végére maradó lámpapara rontotta az összképet, legközelebb mindenképpen viszek tartalék elemeket, vagy esetleg a fejemen a fejlámpát. Azzal nem féltem volna a 40-től...

A terv maradéktalanul sikerült, a VDO szerint 312, a Garmin szerint 305 lett a vége, a szint pedig 3755/3880/3595 (VDO/Garmin/Garmin korrigált). Mivel a VDO majdnem a két Garminos adat átlaga, azt tekintem továbbra is "hivatalosnak". A Garmin szerint 11 ezer kalóriát égettem el. Nem tudom, ez vajon helyes lehet-e, mindenesetre az én tömegem és a bringa tömege is jól van benne megadva.

Útvonal: Gödöllő - Palotás - Szurdokpüspöki - Gyöngyös - Kisnána - Eger - Sirok - Mátraháza - Kékestető - Mátraháza - Kékestető - Mátraháza - Galyatető - Pásztó - Cserhátszentiván - Cserháthaláp - Galgamácsa - Veresegyház.

Képek
Tracklog (jobb felső sarokban lehet metrikusra váltani)

6 komment

Címkék: mátra gödöllői dombság országút cserhát pelizzoli

A bejegyzés trackback címe:

https://avus.blog.hu/api/trackback/id/tr522236338

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Flankerr 2010.08.26. 02:59:31

Gödöllőn az állomásnál lévő (a hév síneknél) gyrosos 0-24-be üzemel. Finom, de a csípőst tényleg csak bátor embereknek ajánlom.
Szerény lakhelyem és P60 között az útminőség miatt káromkodtál? Ha igen, szerencséd volt, mert pont P60 és Galgamácsa között javították a tankcsapdákat idén késő tavasszal, előtte azon a szakaszon konkrétan embert öltél volna..:) Főleg ha munkaidőben érsz oda, soksok kőszállító kamion kellemes társaságában..
A 300/3000-hez először is gratulálok, másrészt a kosárlabdából átvett értékelés felidézi a tenisz pontozással lebonyolított ping-pong csatáinkat..:D

Flankerr 2010.08.26. 03:06:37

Most néztem meg metrikusan az adatokat. 13 órán át 23 km/hs átlag, és főleg a 120-s szívverés mellett nekem reálisnak tűnik a 11.000 kalória..
Ja és Galgamácsán is szerencséd volt, 2 hete adták át a májusi árvíz által megrongált Galga hidat....:D

avus · http://avus.blog.hu 2010.08.26. 10:14:33

@Flankerr: És addig mi volt, ugratni kellett? :)

Flankerr 2010.08.26. 10:23:15

@avus: Azt épp nem, csak pl. beláthatatlan kanyar előtt a te sávod felét foglalta el egy kátyú/durva felgyűrődés kombó.. szembe pedig bármikor jöhetett a kamion hetvennel.. ma reggel jöttem arra, és tényleg elég rossz az Acsa-P60 szakasz, de a régi P60-Galgagyörk sokkal durvábban kátyús volt, este még a csökkentett sebességeddel simán bukás, triplanyolcas kerék, stb. lehetett volna a vége.

avus · http://avus.blog.hu 2010.08.26. 10:53:48

@Flankerr: Időzíteni tudni kell :). A kérdés amúgy a Galga-hídra vonatkozott, ott mit lehetett tenni átadás előtt? Kerülni valamerre?

Flankerr 2010.08.26. 11:59:29

Ki lehetett kerülni, Mácsa túloldalán, meg belül Mácsán is, de ha ezt nem tudod, nem biztos hogy este rögtön megtalálod a térképen/GPS-n hogy pontosan merre kell menni.
süti beállítások módosítása