Utolsó kommentek

  • Flankerr: Jó újra olvasni téged. Szép a táj, de a Lambo se kutya..:D (2012.05.02. 22:33) Schneeberg, Klosterwappen (2076 m)
  • Flankerr: Egyik kollégám ezt vállalta be: ambringa.blogspot.com/2011/09/csucstamadas.html Igaz, végig orszá... (2011.09.26. 21:55) BEAC Maxi '11
  • Samorost: Mi sem értettük ám, hogyhogy nem értél minket utol. Először Nagymaroson vártuk, hogy talán befutsz... (2011.09.11. 13:29) BEAC Maxi '11
  • avus: A nyomorék jobban fedné a valóságot :) (2011.09.11. 12:44) BEAC Maxi '11
  • Utolsó 20

Bringás és túrázós oldalak

Nagy nap egy blog életében, amikor új címkét kap, és a mai ilyen. Bár nem először túráztam a Mátrában, az még a blog előtt volt, így ma első alkalommal kap "mátra" címkét egy blogposztom.

Országúti napot tartottam. Eleve ez volt a terv, és a heti esők is rájátszottak erre. Bár tegnap végre hazahoztam, és felszereltem a Speci új kerékszettjének első kerekét, így kínálkozott a montis próba, maradtam az eltervezett Cserhát-Mátra körnél.

Az utolsó pillanatban úgy döntöttem, hogy Veresegyház helyett Vácról indulok, ami nem egy logikus kezdőpont egy Kékestető-hódításhoz, viszont így hangolhattam a Sejcével, ami a jókedvemet és a várható szintet is megdobja, nem beszélve arról, hogy így átkelhetek az egész Cserháton. Eddig minden túrán a végén, afféle kegyelemdöfésként jött a Cserhát, ma furcsa volt ezzel kezdeni.

A Sejce után pár kilométert a 2-es út festői szakaszán gurultam, gyönyörködtem a Magas-Börzsöny látványában, ahol lehetett, majd jobbra fordultam, Nőtincs felé. A mosoly pedig egy pillanat alatt lefagyott az arcomról:

Csodálatos K/DK irányú szembeszél fogadott, ami a cserháti szakaszon szinte végig, 69 kilométeren át lassított. Ennek ellenére a tájegység hozta, amit elvártam tőle: véget nem érő hullámvasutazás, csodálatos panorámák, vakítóan zöld mezők, Szente után egy remek szerpentin, és a végére egy ékszerdoboz: Cserhátszentiván. A falut félkörben hegyek ölelik körbe, amelyek közül dominál az 513 méter magas Bézma. Kár, hogy egy jókora lejtőn rongyoltam lefelé, és nem volt szívem elveszíteni a lendületet, így nem álltam meg fotózni. Jellemző volt a Cserhátra, hogy az út legmagasabb pontja mindössze 333 méter volt, a begyűjtött szint Pásztóra érve mégis ezer méter felett volt.

A déli harangszót Pásztón akartam meghallgatni, de a szél miatt csak negyed egykor érkeztem be. Előzetesen attól féltem, hogy a Cserhát miatt elkezdenek görcsölni a combjaim, de ebből nem lett semmi. Ez talán - vagy talán nem - összefügg azzal, hogy ma először nem sima csapvizet, hanem Isostarral kevertet kortyolgattam a kulacsból. Egy barátságos buszmegállóban megtartottam az első, nem csak fotózós szünetet, kajáltam, majd nekigyürkőztem a 25 kilométeres mászókának, aminek a végén Galyatető várt.

Igazi mátrai hangulat fogadott, út mellett csobogó patak, festői faluk, néhol már alpesi hangulat. Itt, a meredek hegyoldalak és az erdő miatt a szél is csak ritkán tudott megzavarni, és a hosszú mászás sem volt olyan megerőltető, mint a cserháti hullámvasút.

Galyatetőre érve próbáltam megkeresni a kilátót, de két aszfaltos úton sem találtam, a harmadikkal meg már nem próbálkoztam. Gyors kajálás után továbbindultam, mert szerettem volna 3-ra Kékesre érni.

Galyáról lefelé kritikán aluli volt az út minősége, pedig sok helyen el lehetett volna ereszteni a bringát... A 24-esre kiérve ugyan javult a helyzet, de itt már ismét a mászásé volt a főszerep. Cirka 3 kilométer után Mátraházára értem, ahol egy balossal elkezdődhetett az utolsó, 300 méter szintet tartalmazó szakasz fel Kékestetőre.

A 15-ös érkezés majdnem meglett, 15:10-re értem fel. Ettől függetlenül jó időben voltam, a hazaút terén bőven volt variálási lehetőségem. Nem sokat időztem, mert már kezdtem fázni odafent, így egy gyors fotó és némi kajálás után elkezdődhetett a Nagy Rohanás.

Érdekes módon, Gyöngyösig nem nagyon sikerült 60 fölé menni, és nem a paraeffektus miatt, mert az 70 felett kezdődik, hanem talán a szél, talán a szerpentinkanyarok miatt. Mindenesetre így is gyorsan elfogyott a Gyöngyösre tartó 15 km.

Gyöngyös nem éppen kerékpárosbarát város, szinte mindenhol biciklit tiltó táblákba ütköztem. A szél miatt, ami még errefelé is inkább oldalról fújt, ahelyett, hogy segített volna, lemondtam az Adács-Vámosgyörk-stb kacskaringóról, és a 3-as úton, ami elég széles, és ma szerencsére kevéssé volt forgalmas, Hatvanig tekertem.

A sietségnek oka volt az is, hogy Hatvan helyett Gödöllőn akartam befejezni a túrát, és mellette a kedvenc hatvani cukrászdámat is meg akartam látogatni. Miután megnéztem a felismerhetetlenségig átalakított régi házunkat, és temetőben is meglátogattam néhány elhunyt rokont, betértem a cukrászdába, ahol feltankoltam sütivel és capuccinoval, így szinte újjászületve indultam neki a fennmaradó 30 kilométernek.

Gödöllőig volt az úton néhány emelkedő, ezek szép csendben kis híján 2600-ig vitték a Hatvan után 2420 körül álló szintet. Gödöllőn is nosztalgiáztam egy keveset, meglátogattam a gimimet, majd mivel már félem, hogy Kistarcsáig sem jutok el szürkülés nélkül, és mivel eleve nem is terveztem tovább menni, ezért a 18:40-es vonattal tértem vissza Budapestre.

Az utat azért neveztem főpróbának, mert ahogy már korábban utaltam, tervbe van véve idén a Grossglockner High Alpine Road, de kinéztem egy másik, könnyebben megvalósítható célt is: az 1946 méter magas Kral'ova Hol'át Szlovákiában, amelyhez csak Somoskőújfaluig kell eljutni vonattal, vagy autóval, és talán egy menetben elintézhető az oda- és visszaút is.

A mai útvonal: Vác - Sejce - Szendehely - Nőtincs - Felsőpetény - Bánk - Romhány - Kétbodony - Szente - Debercsény - Magyarnándor - Mohora - Cserháthaláp - Cserhátsurány - Herencsény - Cserhátszentiván - Alsótold - Pásztó - Mátrakeresztes - Mátraszentimre - Galyatető - Mátraháza - Kékestető - Mátraháza - Mátrafüred - Gyöngyös - Hort - Hatvan - Aszód - Gödöllő. Táv: 219 km, szint: 2595 m.

A túra képei itt találhatók.

4 komment

Címkék: mátra országút cserhát pelizzoli

A bejegyzés trackback címe:

https://avus.blog.hu/api/trackback/id/tr961894829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Samorost · http://samorost.blog.hu 2010.04.05. 10:43:01

Csak hogy ide is megírjam: nem semmi!

A Grossglockner még autóval is hosszú volt, elég rizikós bevállalni. A forgalom sem kicsi rajta és a motorosok előszeretettel vedlenek át rajta Valentino Rossivá. Szóval nem is veszélytelen. Anno láttam rajta pár bringást, de én kétszer is meggondolnám (igaz én puding vagyok). Emellett az időjárást is nagyon ki kell fogni, mert ott gyorsan be tud gorombulni a helyzet.

Mikorra tervezed?

avus · http://avus.blog.hu 2010.04.05. 18:26:00

Július vagy augusztus. Utánanéztem, ott még nyáron is simán beleszalad az ember egy havazásba, szóval akkor már legyenek azok a hónapok, amikor erre legkisebb a sansz :).

www.grossglockner.at/static/cms/grossglockner/bilder/hochalpenstrasse/strassenprofil/profil_gross_de.jpg

Ez alapján, és a Gugli Maps alapján is a Bruck an der Grossglocknerstrasse és Heiligenblut közötti távolság pontosan 47.8 km, és igazából erre a szakaszra vagyok kiváncsi. A szintrajz alapján, mivel hullámzást nem látok benne, a Bruck-Heiligenblut közti szakasz 1954 m szintet tartalmaz, és ez talán pontos is, nem turistautak.hu-val mérték. A visszaúton pedig 1410 m a szint.

Összeadva a Bruck-Heiligenblut-Bruck útvonal 95.6 km és 3364 m szint. Így felvetődik a kérdés, hogy esetleg az Epicre kéne virsligumit húzni, és azzal menni, mert az outival, 39/23-mal ez talán kicsit sok lesz. Esetleg 50/34-es tányérokat beszerezni.

Előtte viszont mindenképpen lenyomom ezt a szlovák Királyhegyet, mert ott a végén valami 15 kilométerre jut 1200 szint, ami durván négy Mátraháza-Kékes. A tag, akinek a honlapján láttam a túrát, csomagtartóval és trekking bicajjal járkál oda, szóval talán nem őrültség azt hinni, hogy meg lehet csinálni ezt a távot oda-vissza is egy nap alatt, mert ahogy számolom, távra és szintre kb annyi lenne, mint a tegnapi köröm. Csak ezzel is meg kell várni a júniust, mert a tag honlapján lévő képek alapján ő is hóban akadt el májusban.

Viszont bizakodó vagyok, nyáron jóval hosszabb a nappal mint április elején, és ha még egy szélmentes napot is sikerül kifogni... :)

Flankerr 2010.04.05. 20:18:30

Mikor volt ez a túra? Csak mert pár hete szombat délelőtt láttam a fejlécben látható bringához hasonlót Hatvan és Kerekharaszt között a kerékpárúton.. bár a leírásod szerint nem te voltál..:)
Melyik cukrászda? Barátnőmmel főleg vacsorázni járunk Hatvanba (Sessanta, Azurro), de egy jó cukrászdába is szívesen mennénk.
Ismét csak ámulok a teljesítményeden, ez még autóval se lenne kevés, nem hogy egy nap biciklivel..:)
Csak így tovább, meglesz az az alpesi dombocska is..:D

avus · http://avus.blog.hu 2010.04.05. 20:57:29

@Flankerr: Remélem, hogy nem pont ilyet, hanem csak színre hasonlót láttál, mert allergiás vagyok a konkurenciára. Úgy vagyok vele, mint egy hollywood-i picsa, aki rosszul lesz, ha meglát egy másik hollywood-i picsát ugyanabban a kosztümben az Oscar-gálán :)

De komolyra fordítva, ha ilyet is láttál, az biztos nem én voltam, mert ez a túra tegnap volt, és az országútival mentem, ami koromfekete. Azzal meg véletlenül sem mennék rá a kerekharaszti bringaútra.

A cukrászda neve a Gyopár, ott van a tízemeletesek tövében, a Nádasdy (régen Tolbuhin) úton. A tejszínhabos sütijeikért vagyok oda, pl az orosz krémes, Eckler, képviselő, francia krémes. Az a hab, amit rátesznek ezekre, függővé tett már kis korom óta. Egyszer nem onnan rendeltük a szülinapi orosz krémest, és kivertem a balhét :).
süti beállítások módosítása